2011. július 22., péntek

5. Rész ~Az a bizonyos buli~

*Szombat reggel 7:30*
Remek. Már megint nem tudok aludni.. Mi történt tegnap? Ma van a buli.. Mit vegyek fel? A gondolatok a széthasítják a fejem.. Hát akkor keljünk fel. Bekapcsolok valami jó zenét, és leülök egy kicsit gépezni. Megint eltűnt egy ember a rendőrségről.. Ilyenkor mindig megijedek, mert félek hogy Mark-nak is baja eshet. De gyorsan elillant a félelemem, mert Chris rám írt Facebook-on ( :DD )
Chris üzenete:
Sziia csajszi! Készen állsz egy nagyon durva bulira? :P
Lizzie üzenete:
Kezdek félni tőled, Chris :)
Chris üzenete:
Nee félj, nem harapok.. Nagyot.. :) Na mindegy, fél egykor találkozzunk nálam okés?
Lizzie üzenete:
Nekem jó. Akkor megyek is készülődni..
Chris üzenete:
Kilenckor?? Mi a fenét csinálsz te annyi ideig? :D
Lizzie üzenete:
Felsoroljam? :) Megfürdök, hajat mosok, beszárítom a hajam,kifestem a körmöm, kiválasztom a ruhám, felöltözök, kisminkelem magam és hoppá máris indulnom kell :) Na sziaa!
Chris üzenete:
Hehe.. :) Sziaa.
Akkor kezdjünk el készülődni..
*11:00*
A hajam göndör, a körmeim fűzöldek, a ruhám egy zöldes kékes térd fölé érő ruhácska. Már csak a smink van hátra. Türkiz füstös + vörös rúzs. Gyönyörű lett, na hát akkor induljunk!
Könnyen odataláltam. Látom Chris-t, ott vár az ajtóban.
- Szióka! Rohadt jól nézel ki. - mondta kicsit bepörögve, majd adott egy nagy puszit a homlokomra.
- Hűha Chris.. Kösz, amúgy kik vannak itt?
- Ja, tényleg.. Vannak páran akiket még nem ismersz, gyere bemutatlak nekik! - odavezet egy sráchoz aki háttal áll nekem. - Haveeer, ő itt Lizzie, neki rendeztük ezt a bulit!
A srác megfordul, és te jó ég! Ilyen édes srácot még életemben nem láttam!!
- Hello Lizzie, a nevem Freddie. - mutatkozott be bájosan.
- Szi-szia.. - fülig pirultam, nem szoktam hozzá, hogy ilyen helyes srácok társaságában vagyok!
Chris már húzott is tovább.
- Naaaaaaaaa akkor menjünk tovább! Ő ott Cook. - mutatott egy szőke srácra aki a csilláron lógott.
- Fura szerzet.. - csodálkoztam.
- Az a srác aki próbál neki segíteni, az JJ. Ő, Cook és Freddie legjobb barátok. Asszem ennyi.. Ha valakit még nem ismersz kérdezd meg őt. - kacsintott rám és otthagyott.
A buli elkezdődött, a barátaink is megérkeztek. Eleinte Tea-val táncoltam. Leesett az állam amikor megláttam milyen jól táncol Northern Soul-t! Aztán megkerestem a konyhát, hogy igyak valamit. Bementem és találkoztam Freddie-vel.
- Sziaaa megint Lizzie! - mosolygott kedvesen.
- Öhm, szia Freddie. Van itt valami iható? Szomjas vagyok. - próbáltam beszélgetni.
- Persze, vaaan őőő.. Azt hiszem ez narancslé, de nem fogadnék rá. Hehe.. :) Szerintem vizet igyál, aztáán.. Nincs kedved táncolni velem?
- De, persze! Mindjárt megyek! :)
Csak táncoltunk és táncoltunk, vagy másfél órán át megállás nélkül. Teljesen kipurcantunk.. Aztán sajnos Freddie-nek mennie kellet, de megígérte, hogy majd hétfőn beszélünk.. Hát, majd meglátunk.. De csak most jött az igazi csoda. Csoszogok hátrafelé és nekimegyek valakinek (szokásom :D).
- Hű, bocsi.. Mostanában ez sokszor előfordul velem..
- Semmi baj én is ügyetlen vagyok. - a fiú belenézett a szemembe és én úgy elmélyültem benne, mint még soha. - amúgy a nevem Zach.
- Az enyém meg Lizzie. Nincs kedved elmenni valamerre sétálni? - éppen álmaim fiújával találtam szembe magam. Aztahűha.
- Igen, az jó lenne. - válaszolt kicsit lassan.
Kiléptünk a házból és elindultunk valamerre.
- Szóval Lizzie a neved. Nagyon szép név. Az Elizabeth becézése ugye?
- Igen, azt nem szeretem. :) A te neved Zach. Hmm.. Zachary?
- Pontosan! Okos lány vagy te. Mondták már?
- Nem vagyok okos, hülye vagyook. Amúgy hol tanulsz?
- A ti sulitoktól nem messze van egy egyetem ahol antropológusnak tanulok és imádom.
- Hát ez szuper!
- Tényleg az. Amúgy bocsi ha hülye lennék, csak tudod én nem igazán vagyok társas lény. Nem tudom hogy kell lányokkal beszélgetni, főleg olyan csinosakkal mint te.
- Ez most bók volt? - mosolyodtam el "gonoszan".
- Nem tudom, de az tuti hogy ez az igazság. - hosszan egymás szemébe néztünk és mosolyogtunk. Legbelül mindketten tudtuk, hogy különös kapcsolat a miénk amit meg kell becsülni és el kell mélyíteni.
Ennek az őrült estének is vége lett. Megtanítottam Zach-et a lányokkal való kommunikálásra, később hazakísért és egy hosszas öleléssel el is búcsúztunk de mindketten biztosak voltunk benne hogy nemsokára találkozunk...