2011. május 8., vasárnap

1.Rész ~A költözés~

Unalmas szerda este van.. Anya még nincs itthon.. Fekszem az ágyamban, zenét hallgatok és gondolkozom.. Elmélyülök a legbelsőbb gondolataimban és arra eszmélek, hogy a kutyám ugat. Anyu hazajött. Kifejezetten boldog volt, pedig általában nem szokása mosolyogni mert nemigen boldog az életünk..
- Sziaa Anya! Mi ez a nagy öröm?? - kérdeztem lelkesedve.
- Kicsim, nagyon jóó híreim vannak!! - válaszolt örvendezve.
- Naa mondd már!! - már nem bírtam magammal - Mi az a nagy híír??
- Költözünk!!!
- MIVAN??? Nee, Anya ne mondj ilyeneket! Ez szörnyű! - elkezdett csillogni a szemeimben a könny.
- Nagyon jó munkát ajánlottak fel Bristol-ban és nem tudtam ellenállni neki.. Holnap indulunk!
Azon az éjjelen nem aludtam, csak SMS-eztem a barátnőimmel. Elbúcsúztam tőlük és attól tartottam, hogy nem fogom őket látni.
Eljött a csütörtök. Coby ébresztett fel úgy hogy ráugrott a hasamra. Nem volt túl jó ébresztés, de most nem kerítettem neki nagy feneket. Gyorsan megnéztem az időt. 6:55. Remek.. Visszaaludni nem volt kedvem ezért bekapcsoltam a TV-t. Kapcsolgattam unottan, nem találtam semmi jót. Otthagytam egy csatornán míg kimentem a mosdóba. Mire visszajöttem egy rendőr beszélt, valami kirakós gyilkosságokról. Érdekelt a dolog, ezért néztem tovább, de sajnos nem tudtam meg sokat. Gyorsan bekapcsoltam a gépet és utána néztem. Imádom a horrorfilmeket, regényeket és minden ami ehhez a témához kapcsolódik, de amit ott olvastam az egyszerűen lesokkolt. Az volt benne a legijesztőbb, hogy ezek a szörnyű dolgok Bristol-ban történtek, pont ahová költözünk... Rendesen beparáztam, mondhatom. Jól elüthettem az időt ezzel mert Anya bejött a szobámba.
- Kicsim, egy órád van felkészülni! Ne ülj a gépnél, hanem inkább tedd rendbe magad és egy óra múlva várlak az ebédlőben. - mondta egész komoly arccal.
Bólintottam egyet és már ki is ment. Elkezdtem fogat mosni, gyorsan felkaptam magamra egy sötét szürke csőnacit és egy fekete hosszú ujjú pulcsit. Nem volt kedvem kivasalni a hajam, ezért felvettem a fullcap-emet és gyorsan kihúztam a szemem alul felül feketével.
Lementem anyuhoz, megreggeliztünk és lassan elindultunk. Még sosem ültem repülőn, így egy kicsit izgultam, de semmi érzelmet nem akartam kimutatni, nehogy elrontsam anyu kedvét. Beindult a kocsi, elindultunk a repülőtérre...

Bocsi, hogy ilyen rövid, de most ennyire futotta.. Komikat kérek, negatív, pozitív kritikákat! Köszönöm!

2 megjegyzés:

  1. Nekem nagyon-nagyon teccik :D csak így tovább és várom a kövit :))

    VálaszTörlés
  2. Köszönöööm :)
    Nemsokára várható a kövi, ami kicsit hosszabb lesz! <3<3

    VálaszTörlés